Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola: Tájékoztató pályázatról

Tájékoztató pályázatról

Az iskola alapítványa és a Gégény Gáborné vezette énekkar pályázatot nyújtott be az NCSSZI-hez a „Kétoldalú ifjúsági kulturális programok támogatása” pályázati kategóriában. Az elbírálás során pályázatunkat nyertesnek minősítették, így az énekkar 2014. május 1-5. között Erdélybe utazik a szentegyházi „Fili” csoport vendégeként. Fellépnek a helyi zenei és énekkari rendezvényeken, megismerkednek a táj értékeivel az ott élők szokásaival, kultúrájával. Az eseményekről és az élményekről a honlapon beszámolunk.


Szakmai beszámoló:



Szakmai tematika

2014. 05.01.

6:00 óra

Indulás Szegedről a Tabán Iskola elől
Egymás kölcsönös segítése

8:00 óra
Arad:
Megbékélés park, Aradi vértanuk emlékműve
Tanulói tevékenység: Szabadságszobor története, Emlékezés a kivégzett hősökre, az 1848-as szabadságharc céljaira, mint a magyar identitás megszerzésének mérföldkövére
Gyűjtőmunka, csoportmunka, fotózás, kommunikáció
Tantárgyi kapcsolat:történelem, művészettörténet

12:00 óra
Déva:
Siklóval mentünk fel a várba.
A várhoz kapcsolódó ballada felolvasása, eléneklése, megbeszélése, megelevenítése élő képekkel. A Magna kúria megtekintése buszról.
Gyűjtőmunka, drámapedagógia
Tantárgyi kapcsolat: Irodalom, történelem, rajz, ének

16.00 óra
Segesvár:
a vár és az óratorony megtekintése
Gyűjtőmunka, fotózás
Tantárgyi kapcsolat: történelem, művészettörténet

22:00 óra
Érkezés Szentegyházára:
közös vacsora Szálláshelyek elfoglalása,
Vendéglátóink feladata


05.02.

9:30 óra

Reggeli a filiházban

10:00 óra
Csíkszereda-Csíksomlyó-Csíkmadaras-Csikkarcfalva-Gyilkos tó-Békás szoros
a kegytemplom építésének története,kulturális és vallástörténeti jelentősége a magyarság életében, az összetartozás élménye; előzetes gyűjtőmunka, beszámoló
tantárgykapcsolat: hon és népismeret, történelem,ének, rajz, földrajz, irodalom,technika,néprajz,hittan

17:00 óra
Szentegyháza
Séta a faluban látogatás a tájházban, a helyi néprajzi múzeumban, közös népdaltanulás,

18:00 óra
Vacsora a filiházban

20:00 óra
Szentegyháza:
gálahangverseny a Művelődési házban
Fellépők:A szentegyházi Gyermekfilharmónia, a hegykői Bolla Géza Gyermekkar és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kórusa
A koncert után fáklyásmenet, utcabál volt
Hangverseny;
Kórusok ismerkedése,barátkozás, szakmai ismeretek bővítése, közös éneklés

05.03.

9:00
Reggeli a filiházban

10:00
Tusnád,Szent Anna tó, Mohos tőzegláp A tó kialakulása,vulkáni tevékenység jellegzetességei a földtörténeti korokban
Előzetes kutatómunka,kiselőadás,túra a tóhoz,a tóvíz tulajdonságainak vizsgálata:csoportfoglalkozás,keletkezésének legendája: szerepjáték; a terület jellegzetes növényeinek meghatározása;nem védett növények gyűjtése,préselése;a tőzegláp keletkezése, jellegzetes élővilága,védett növények, a természetes növényzet emberre gyakorolt hatása Kapcsolat a tantárgyakhoz:földrajz,testnevelés,fizika,irodalom,drámapedagógia,biológia, kémia, technika

17:30
vacsora a filiházban

20:00
Hangverseny a Művelődési házban
Fellépők a Szegedi Tabán Általános Iskola Gyermekkórusa és a békéscsabai Pereszlen gyerek népi együttes
Közös koncert; más kórusok hangzásvilága, ismerkedés hangszerekkel;

22:00
Táncház a filiházban
közös tánc és ének tanulás

05.04.

9:00
reggeli a filiházban

10:00
Szejkefürdő-Korond-Parajd sóbánya
Orbán Balázs síremléke; Korond jellegzetes népművészete-fazekasság;kiselőadás
Parajd:a természetben eredeti állapotban előforduló só: kiselőadás

17:00
Vacsora a filiházban

18:00
csűrkaland a fili vendégház padlásán
Haáz Sándor kórusvezető alakította ki ezeket az ügyességi játékokat, amely kicsinyített változata a Magyarországi kalandparkoknak
20:00
Hangverseny Gold Band Ifjúsági Zenekar - Szentegyháza
Filharmóniai napok kiértékelése
Ismerkedés a hangszerekkel; az együtt eltöltött napok élményeinek feldolgozása, telefonszám, email címek cseréje

22:00
Bál a Művelődési Ház nagytermében.
Közös szórakozás, tánc

23:30
Búcsú barátainktól
A közösen eltöltött napok élményeinek felelevenítése

05.05

7:00
Reggeli a filiházban

8:00
Elköszönés a Szentegyházi filharmónia vezetőjétől
Köszönet az itt eltöltött napokért

12:00
Gyulafehérvár
Az érseki székesegyház és érsekség története, román és barokk stílusjegyeinek vizsgálata, a katolikus templomok belső elosztása, jelképrendszere: előzetes kutató munka alapján csoportbeszámoló, kutatómunka a helyszínen, vázlatkészítés; Bethlen emlékmű; Bethlen Gábor történelmi szerepe , szempontok szerinti forráselemzés és értékelés az emlékműnél, kooperatív munka
Rövid koncert a székesegyházban

16:00
Vajdahunyad
A Hunyadi család szerepe a törökellenes harcoktól mátyás haláláig, kiselőadás; a vár stílusjegyeinek megfigyelés, Mátyáshoz fűződő mondák felelevenítése

18:00
Indulás Szegedre
Közvélemény kutatás: kinek mi tetszett a legjobban? Élmények rendszerezése

21:00
Érkezés Szegedre a Tabán Iskolához
Találkozás a családtagokkal




SZÖVEGES BESZÁMOLÓ


2014. május 1-5-ig iskolánk énekkara Szentegyházán vett részt a Fili napokon. 2014. május 1-jén 6 órára már mindenki bepakolta a csomagját a buszba és mivel anyák napján nem lehettek szüleikkel gyermekeink, ezért mielőtt elindultunk volna elénekeltük Karai József: Tündér ha lennék c. kórusművét az anyukáknak. Természetesen elértük a várt hatást, hiszen szem nem maradt szárazon. Együtt sírtunk mi is a szülőkkel, majd a gyerekek egy-egy szál virággal köszöntötték őket és miután érzékeny búcsút vettek szüleiktől, elindultunk Szentegyházára. A határról kb. 30 perc várakozás után mehettünk tovább úti célunk felé. Aradon a Megbékélés parkban megnéztük a z 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúinak tiszteletére emelt szoborcsoportot. A szobron a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja található, és Szent István kardjára támaszkodik. Mellékalakok: az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedett el. Megemlékeztünk a 1848-as szabadságharc céljaira mint a magyar identitás megszerzésének mérföldkövére. A gyermekek akik projekt munkát készítettek elmesélték a szoborcsoport létrejöttének körülményeit. Következő állomásunk Déva volt. A várba siklóval mentünk fel. A gyerekek szereposztással elmondták Kőmíves Kelemen balladáját és mielőtt a helyszínre értünk volna felolvasták a dévai várról készített előadásukat. Mire visszaértünk a várból zuhogni kezdett az eső, ezért tovább folytattuk utunkat. Legközelebbi állomásunk Segesvár volt, ahol még mindig nem volt kegyes hozzánk az időjárás, de ennek ellenére megnéztük az óratornyot és a vár valamint a történelmi városrész központját. Az előadást a látottakról szintén a buszon olvasták fel a gyerekek. 22:00 órára értünk Szentegyházára, ahol székely népviseletbe öltözött leánykák vártak bennünket az ajtóban és invitáltak a finom vacsorához. Haáz Sándor kórusvezető köszöntötte kórusunkat, majd az ízletes vacsora után szétosztották a gyerekeket a családokhoz.
Május 2-án 9:30-kor megreggeliztünk és elindultunk a Gyilkos tóhoz. A tó 1837-ben hegycsuszamlással keletkezett, amikor a sziklaomlás elzárta a Békás- és a Vereskő-patak útját. A tó 983 m magasan fekszik, legnagyobb mélysége 11 m. A tó a Kárpátok egyik legfestőibb tava, melyet 1000 m feletti sziklacsúcsok öveznek. A Gyilkos-tó legendája az erdélyi mondavilág egyik legszebb, legérdekesebb története. Fazekas Eszter és Molnár Miklós szerelmét a fiú katonasora és a Zsivány vezér ármánykodása árnyékolja be. Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik. A tó pedig megfojtja a füveket, a fákat és megmarad a történelem viharaiban 172 éves örökségnek, mint európai ritkaságnak is számító földcsuszamlással keletkezett gát-tó. Ezt azok a gyerekek ismertették velünk, akik felkészültek . A Gyilkos tó után a Békás szoroshoz mentünk, de sajnos megint zuhogó eső övezte utunkat. A Békás patak völgye a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, hossza 5 km. Részei a Pokol kapuja, Pokol tornáca, Pokol torka. A közel függőleges mészkősziklák 200-300 m magasságúak. A völgyet az Oltárkő uralja. A bazársoron természetesen a korondi székelyek árulják portékáikat. Miután hosszasan gyönyörködtünk a tájban elindultunk a szerpentines úton Csíksomlyóra. Csíksomlyó Csíkszereda része, központjától mintegy három kilométerre, észak-kelet irányába található. 1444-ben IV. Jenõ pápa az újjáépítendõ, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján győzelmet arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre az összmagyarság ünnepévé vált, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Miután megnéztük a kegyhelyet elindultunk Szentegyházára, ahol sétát tettünk a tájházban, majd a néprajzi múzeumban. Ezután finom vacsorával vártak bennünket. Vacsora után mindenki hazament átöltözni, mert 20:00 órától kezdődött a koncert. A Fili32 gálaestjét, a hegykői Bolla Géza gyermekkar nyitotta majd a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kórusa, akiknek előadásukban énekes-hangszeres, valamint vegyeskarra írt acapella műveket hallhattunk. Az esti koncert zárásaként a 32 éves szentegyházi Gyermekfilharmónia díszműsorát hallhattuk. 141 kórustag és 43 fős zenekar egyszólamú dalokat szólaltatott meg, gyönyörű székely népviseletben. Gyermekeink tátott szájjal hallgatták őket. A nagysikerű koncert után fáklyás felvonulás és utcabál vette kezdetét a mi városi gyerekeink nagy örömére. Itt a felvonulás után pogácsával kínálták meg az utcabálon résztvevő gyerekeket és felnőtteket. A remek hangulatú este után mindenki hazament a családjához és igyekezett kipihenni magát ezután a fárasztó és élményekben gazdag nap után. Május 3-án a reggeli után elindultunk a Szent Anna tóhoz. Miután megálltunk a gyerekek észrevették a nagy táblát az út szélén, ami azt jelezte, hogy medve veszély van. Elcsodálkoztak a látottakon. „Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak agangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava." Jókai Mór A Szent Anna-tó Székelyföld egyik legvonzóbb természeti látványossága. A tó Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött, a Hargita-hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád-hegység két ikerkráterének egyikében. (A másik krátert a Mohos tőzegláp tölti ki.) Vízfelszíne 949-950 méter tengerszint feletti magasságban található. A Mohos Természetvédelmi Terület része. A Szent Anna kápolna melletti szabadtéri színpadon kóruspróbát tartottunk, hiszen este énekelnünk kellett a koncerten. A próba közben eleredt az eső, ezért egy nagy fa alá húzódtunk, és ott folytattuk tovább az éneklést. Közben jégeső esett, de mi rendületlenül próbáltunk, hiszen a legjobb formánkat szerettük volna megmutatni az esti hangversenyen. A Mohos tőzegláp (népi nevén: Kukojzás, vagy Kukujzás-posvány) a Hargita hegység vulkanikus vonulata utolsó, leg délibb tömbjének, a Csomád hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki. (A másik kráterben található a Szent Anna-tó). Az 1050 m tengerszint feletti magasságban fekvő tőzegláp Románia egyik legértékesebb botanikai védterülete, a Mohos Természetvédelmi Terület része. A legújabb kutatások szerint a Mohos kráterét egy vulkáni robbanást követően a kráter peremén felhalmozódó robbanási termékek hozták létre. A kráter feltöltődését elősegítette a keleti oldalán található piroklasztitok gyorsabb lepusztulása, valamint a kráterből eredő Veres-patak eróziós tevékenysége is. A hajdani krátertó fokozatosan alakult át magashegyi fel láppá, amely tápanyagban szegény és hideg, savas vegyhatású (pH: 3,8-4,1) vízzel átitatott.
Miután visszaértünk Szentegyházára, kipróbáltuk a koncertterem akusztikáját, majd megvacsoráztunk. Vacsora után mindenki hazament pihenni egy kicsit és felkészülni az esti hangversenyre. 20:00 órakor kezdődött a koncert, ahol 40 perces műsort adtunk hatalmas nagy sikerrel. A magyar és a székely himnusz eléneklése után elkezdtük a koncertet. Repertoárunk között Verdi, Kodály,Bárdos, Vavrinyecz, Karai, Daróczi Bárdos Tamás művei mellett modernebb műveket is tartalmazott. Pl: Leonard Cohen: Halleluja és Dés László Valahol Európában c. művéből a Zene. A mi koncertünk után a békéscsabai Pereszlen gyerek népi együttes adott kiváló koncertet. Ezután a koncert után táncház következett, ahol remekeltek gyermekeink. Tanúbizonyságot tettek arról, hogy nem csak énekelni tudnak, hanem kiválóan táncolnak is. Moldvai és felcsíki táncot táncoltak és énekeket énekeltek közösen, aminek fergeteges hangulata volt. Az erdélyi népdal, néptánc az összmagyarság közös kincse. Azzal a céllal is tanítjuk a gyerekeket, hogy segítsenek a velük egykorú gyerekeknek és környezetüknek felfedezni ezt a kincsesbányát, hogy értékeljék, szeressék hagyományaikat, múltjukat, legyenek büszkék rá, őseik forrásaiból merítve legyenek erősek identitásukban, és formálják jövőjüket ebben a szellemben. Ezután a tartalmas nap után mindenki hazament és felkészült a következő napra.
Május 4-én reggeli után buszra szálltunk és elmentünk a parajdi sóbányába. Nyugat felől jövet Parajd Hargita megye kapuja. Itt a völgy még inkább elszűkül, a hegyek egészen közel merészkednek. Itt a táj valóságos paradicsoma azoknak, akiknek természetszeretete nem zsugorodik a tovasuhanó gépkocsikból, buszokból való futólagos bámészkodásra. Nem alap nélkül remélhető, hogy Parajd – a szépséges Sóvidék – vonzóereje még inkább fokozódik az elkövetkezendő időkben. Parajd község látványosan került fel a világ turisztikai térképére, vendégül látva turisták ezreit, akik bányalátogatásra és kirándulni érkeznek erre a vidékre. Parajdot a Székely-Sóvidék természetes központjaként emlegetjük. A település sorsa szorosan kötődik a sóbányászathoz. A parajdi látnivalók zöme csakugyan a sóval kapcsolatos: a sóbánya, a sómalom, a sósfürdő, a Sóhát és Sószoros(természetvédelmi terület, sószakadékok, sósziklák).Hosszú időt töltöttunk a sóbányában, mert ilyen látványban nem igazán volt részük eddig gyermekeinknek. Visszafelé megálltunk Korondon, ahol a népi fazekassággal ismerkedhettek meg gyermekeink. Mire visszaértünk már megint esett az eső, de néhány gyerekkel kipróbáltuk a csűrkalandot, amit Haáz Sándor kórusvezető készített a gyermekek számára. Ez a fili vendégházban található a padláson ahol, a nálunk kalandparkokban található ügyességi játékok kicsinyített változata látható. A bátrabb gyermekek kipróbálták és nagyon jól érezték magukat. Este a Gold Band szentegyházi esztrád ifjúsági fúvós zenekar adott remek koncertet. Repertoárjukban mindenféle műfaj megtalálható a klasszikus zenétől a mai modern zenéig. A koncert utáni bálon gyermekeink vidáman táncoltak, beszélgettek, új barátaikkal. Megtanultak közösen játszani, elfogadni más népek kultúráját, a szabadidő hasznos eltöltését. Nagyon jó közösség alakult ki. Odafigyeltek, segítették, meghallgatták egymást és biztosan évek múlva is tarják a kapcsolatot a megismert barátokkal. Telefonszámot és címet cseréltek és fájó búcsút vettek egymástól.
Május 5-én reggel 7 órakor reggeliztünk. A szentegyházi gyerekek iskolába mentek, mi pedig visszaindultunk Szegedre. Haáz Sándor kórusvezetőnek megköszöntük az eltöltött napok élményeit és szomorúan elköszöntünk egymástól bízva abban, hogy hamarosan találkozunk majd. Következő állomásunk Gyulafehérvár volt, ahol a székesegyházban kipróbáltuk a nagyon jó akusztikát. Két kórusművet elénekeltünk és hirtelen közönségünk is támadt. A templom monumentális jellegét jól mutatják méretei, hossza 83 m, szélessége 38 m, magassága 19 m. Alaprajza a középkori román stílusú bazilikák jegyeit mutatja. A főbejárattól balra a kórust tartó első oszlop előtt Martinuzzi Fráter György sírja látható. A boltív egyik zárókövén a templomot újjáépítő Szécsy püspök kétfejű sast ábrázoló családi címere. A templom szószéke és főoltára 16. századi munka. A szentély alsó részében a barokk kanonoki stallumokat találjuk, a székék támláján bibliai jelenetek, felül pedig az apostolok, valamint Jézus és Mária mellszobrai. A szentély déli falában szépen kivitelezett szentségtartó fülke látható. Az oszlopfőkön jól láthatók a későbbi toldások nyomai, minden oszlopfő díszítése más és más. A kereszthajó déli oldalán nagy méretű rózsaablak. A déli mellékhajóban található apszis az első templom keresztelőkápolnájának nyugati záródása lehetett. A déli mellékhajó nyugati részében a Hunyadiak sírjai, illetve azok maradványai láthatók. A legépebb a kormányzó testvérének sírja, középen a kormányzóénak tartott síremlék, míg a tőle keletre fekvő sírt Hunyadi Lászlóénak tartják. Az utóbbi kettő azonosítása teljesen bizonytalan, a kormányzó fekvő alakja például sokkal inkább Bocskai alakjára emlékeztet. A sírok a többszöri dúlás és áthelyezés miatt valójában üresek. Az északi mellékhajóban a Szécsy-Várday kápolnába lépünk. Itt található Szécsy és Czudar Imre püspök padlóba süllyesztett síremléke, valamint Izabella királyné és fia, János Zsigmond gazdagon díszített márvány síremlékei. A kereszthajó apszisában 16. századi freskótöredékek láthatók, melyeket még Várday püspök készíttetett. Az alakok közül Szent András és Szent Jakab apostolok alakjai ismerhetők fel. Visszafordulva a Lászay-kápolnába jutunk, gótikus csillagboltozatában három reneszánsz címerrel. Az északi mellékhajóba vezető ajtó feletti mélyedésben Lászay püspök térdelő alakja a Szűz Mária térdén ülő kis Jézus előtt. Miután megcsodáltuk és meghallgattuk a gyermekek kiselőadását, újból buszra szálltunk és elindultunk a következő állomásunk felé. Vajdahunyadon bementünk a várba. Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon. Baloldalt, a város felőli parton építtette Bethlen a huszárvárat, amelyben hajdan raktárak, a tiszttartók helységei és a vadászkutyák óljai álltak. A Kaputorony az 1440-es években épült, korábban a bejárás pont az ellenkező oldalon, a várudvar déli sarkában található Ókaputornyon át esett a várba. A Kaputoronyból nyílik a lejárás a kazamatákba.Nyugati oldalán húzódik a vár palotaszárnya, amely Hunyadi János alatt épült. Ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, falán 17. századi freskóval. A felső szinten található az ún. Országház, nevével utalva rá, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak le a fontosabb tárgyalások. Bethlen a Kaputorony és a palotaszárny közötti, korábbi védelmi teret „asszonyház”-zá építette át. A palotaszárny külső, erkélyes-fiatornyos szerkezetét a korábbi, védelmi célú építmények felhasználásával alakították ki.A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az ún. Aranyházat, amelynek belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát: ez az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Rajta korabeli, késő gótikus freskó látható.Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna. Ez eredetileg 1442 és 1446 között épült, de Bethlen jelentősen átépítette. Arrébb tolta a boltozatot, belső összeköttetést létesítve az Aranyházzal. Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett.A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. Ezt a 19. századi helyreállításkor Rudolf főherceg személyes céljaira szánták. Belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia.A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronnyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Gyilokjáró vezet hozzá. Miután megnéztük a várat buszra szálltunk és elindultunk Szegedre. 21:00 órára értünk haza, ahol a szülők vártak már bennünket. A gyerekek fáradtan, de annál nagyobb élménnyel térhettek vissza otthonukba.
A fesztivál célja a közösségformálás és a közösségi élmény megélése, hogy együtt érezzük jól magunkat, megvalósult. A gyerekek kizökkennek a hétköznapok ritmusából, egy új, szokatlan környezetben ismerték meg önmagukat, egymást és közös működésüket. Célunk volt,hogy a közvetlen tapasztalatszerzés útján átélt és megvalósított tevékenységek által – koncert, táncház, kirándulás, történelmi, irodalmi nevezettességek felkeresése, sport – felfedezzék a gyerekek az alkotás örömét. A változatos, kínálatból lehetőséget biztosítottunk számukra ahhoz, hogy megtalálják a nekik tetsző elfoglaltságokat, felkeltsük érdeklődésüket egy – egy tevékenység iránt, hogy megtanulják tartalmasan eltölteni szabadidejüket. Mindezek mellett a közös tevékenykedés hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek túllépve az osztálytermi kereteket, jobban megismerjék és elfogadják egymást, és erősödjék bennük a közösségéhez való tartozás. Az erdélyi népdal, néptánc az összmagyarság közös kincse. Azzal a céllal is tanítjuk a gyerekeket, hogy segítsenek a velük egykorú gyerekeknek és környezetüknek felfedezni ezt a kincsesbányát, hogy értékeljék, szeressék hagyományaikat, múltjukat, legyenek büszkék rá, őseik forrásaiból merítve legyenek erősek identitásukban, és formálják jövőjüket ebben a szellemben. Tanulóink nehéz anyagi körülmények között élnek, sok énekkaros hátrányos helyzetű, és a szülők nem tudják támogatni gyermekeik kulturális igényeit. Úgy érezzük, hogy ez az utazás és szereplés iskolánk zenei kultúráját jelentősen előbbre vitte.
„Az állam hiába tart fent operát, koncertet, ha nem jár bele senki. Olyan közönséget kell nevelni, amelynek életszükséglet a magasabb rendű zene. A magyar közönséget ki kell emelni a zenei igénytelenségből. Ezt pedig csak az iskola kezdheti el.” /Kodály Zoltán/
Haáz Sándor kórusvezetőtől kaptak a gyerekek egy-egy Fili jelvényt ezzel tiszteletbeli filisekké váltak, ezen kívül a Gyermekfilharmónia által kiadott törpe daloskönyveket és így megvalósulhat az a célunk, hogy minél több Hargita megyei népdalt tanuljunk meg, és elmélyítsük a gyerekekben az értékes dalok és szép tájak iránti érdeklődést, szeretetet. Alapítványunk célja, hogy a lakótelepen élő hátrányos helyzetben lévő (elvált, vagy munkanélküliséggel küszködő szülők) gyerekek is részt tudjanak venni ezen az értékközpontú és értékteremtő programon, megvalósult. Ezzel az utazással is hozzájárultunk a társadalmi kirekesztettség élményének csökkentéséhez, felfedeztettük velük számukra ismeretlen szokásokat, a természet iránti alázatot, a népdal, népzene iránti érdeklődést és mások értékrendjének elfogadását. Mélyítettük a határokon átnyúló magyar-magyar együttműködést, a szabadidő hasznos eltöltését. Betekinthettünk a Szentegyházi Általános Iskola életébe. A Hargita megyei folklórt és kézművességet is megismertük. A környék természeti értékeit is felfedeztük, ami feladataink közé tartozott. A Szentegyházi kórussal megismertettük a Csongrád megyei népdalokat, és közös próbákon megtanítottuk nekik azt. Célunk a magyar kórusművészet ápolása, Szeged város kulturális értékeinek bemutatása, az eddig elért értékeink megőrzése, továbbvitele és megismertetése más népek gyermekeivel és más népek kultúrájának megismerése, megvalósult.
A fesztivál sugározta, hogy a tehetség mindenki által elérhető érték, egy-egy jelentős találkozó valamilyen formában mindannyiunk életét gazdagítja. A múlt tiszteletére való nevelés is feladataink közé tartozik. Barátságok, jó kapcsolatok alakultak ki, így a szervezők és résztvevők ettől az évtől is várják a határon belüli és túli kapcsolatok kialakulását, a régiek építését. A fesztivál túl a hagyományőrzésen, a közös éneklés nyújtotta örömök felfedezésén, közösségépítő program volt. Új barátságok köttettek saját kórusunkon belül is. Ezután sokkal jobban figyelnek majd egymásra a gyerekek, többet beszélgetnek, sűrűbben találkoznak az iskolán kívül és értékes elfoglaltságot keresnek. Kevesebbet ülnek a számítógép előtt inkább koncertre, múzeumba, kirándulni járnak közösen. Az úton tapasztalt élmények szinte minden tantárgyhoz kapcsolódnak, amiről órákon meséltek a gyerekek: irodalom, történelem, hon-és népismeret, földrajz, erkölcstan, ének, technika, rajz, testnevelés, hittan, fizika, kémia, drámapedagógia. Céljainkkal összhangban eredményeket elsősorban a gyermekek fejlődésében várjuk. Megismertetve őket a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeivel, bízunk abban, hogy idejüket, energiáikat hasznos, értelmes dolgokra fordítják, megelőzve ezzel a káros pótcselekvések kipróbálását. Hagyományaink ápolása révén pedig erősödik közösségtudatuk, iskolájukhoz való tartozásuk érzése. További eredménynek tekintjük, ha tovább fejlődne az iskola és a szülői közösség kapcsolata, együttműködése. Bátrabban, közvetlenebbül merjünk egymástól kölcsönösen segítséget kérni. A pedagógusok ismerjék fel és használják a szülői feladatvállalás előnyeit, a szülők pedig gyermekeik érdekében önkéntesen és bátran ajánlják fel tapasztalataikat, segítségüket. Ismerjük fel valamennyien azt, hogy az iskola mindannyiunké, gyerekeké, pedagógusoké, szülőké.
Iskolánk honlapján megjelenítettük a Fesztivál programját és a pályázat logóját.
A Délmagyarország megyei napilapban fényképes cikket jelentettünk meg a kórusról,ahol szintén megemlítettük a pályázat kiíróját, ezáltal megyei szinten olvashatták az olvasók, hogy Szentegyházán járt a Tabán Iskola kórusa. Utunk során minden állomáson képeket készítettünk. A szentegyházi fesztiválon előadott műsorunk egy részét május 23-án a Tabán esten is előadta kórusunk, ahol kb. 850-900 ember hallgathatta meg koncertünket. Itt szintén megemlítettük, az NCSSZI és a Emberi Erőforrások Minisztériuma mint utazásunk támogatóját. A Nemzeti Összetartozás napjára tablót készítettünk az utunk során készített fotókból. Élménybeszámolót tartottunk az iskolánk tanulóinak, tanárainak és a szülőknek egyaránt, ahol videó felvételeinket mutattuk be utunkról.
A program értékeléseként elégedettségi vizsgálatot végeztünk minden résztvevő gyermek körében, valamint a szülőket is megkérdeztük a szervezéssel, programok tartalmával, színvonalával kapcsolatban. Egyszerű feleletválasztós kérdőívet készítettünk. A gyerekek szívesen visszatérnének Erdélybe akár már most is indulhatunk mondták. Az eredmények felkerülnek iskolánk honlapjára.
Aki itt egyszer megpihenhetett, a természet áldásaiban részesülhetett, a helybeliek vendégszeretetét élvezhette – életre szóló élményekkel gazdagodott. Ide visszatérni: éltető öröm.

Köszönjük Önöknek, hogy támogatták programunkat, és lehetővé tették gyermekeinknek, hogy eljussanak erre a csodálatos helyre.

Szentegyháza 2014. május 1-5. résztvevők névsora:
1. Boldiszár Bereniké 5.a
2. Polgár Lilla
3. Temesvári Dávid
4. Barta Gergely 5.b
5. Erdei Laura
6. Izsák Dorottya
7. Martonosi Kitti
8. Nagy Kitti
9. Raj Réka
10. Szabó Gábor
11. Terhes Norbert
12. Cser Máté 5.c
13. Halász Szabó Dániel
14. Török Viktória
15. Vanyó Panna
16. Váradi Vivien
17. Balog Dóra 6.a
18. Gera József
19. Hajzer Olivér
20. Németh Dániel
21. Szabó Lili
22. Vidiczki Zsombor
23. Bereczky Boglárka 7.a
24. Kiss Hanna
25. Jakus Dóra 7.b
26. Kocsis Alexandra
27. Kovács Zsófia
28. Vecsernyés Dzsenifer
29. Kozák Luca
30. Kozsán Dóra
31. Szatmári Alexandra
32. Farkas Alexandra 8.a
33. Kovács Hegedűs Dóra
34. Kovács Petra
35. Pipicz Klaudia
36. Kozák Sára
37. Sandrik Helga
38. Török Fruzsina
39. Volford Anna
40. Bodó Lilla 8.b
41. Kiss Virág
42. Boda Zsófia 1. o. gimnazista
43. Gyuris Bettina 1.o.gimnazista
44. Katona Fanni 1.o.gimnazista
45. Kiss Dorka 1.o.gimnazista
46. Kovács Petra 1.o.gimnazista
47. Németh Csilla 3.o.gimnazista
48. Tóth Júlia 3.o.gimnazista
49. Frankné Prosek Éva tanárnő
50. Csapó Irma tanárnő
51. Ótott Ildikó tanárnő
52. Dr Dombiné Kemény Erzsébet zongorakísérő
53. Papp Valéria védőnő
54. Kendrella Balázs technikus
55. Gégény Gáborné tanárnő, kórusvezető
56. Buszsofőr













Meghívást kaptunk Erdélybe a Szentegyházi Gyermek Filharmónia kórusvezetőjétől, Haáz Sándortól, hogy 2014. május 01-05-ig a Tabán Iskola kórusa vegyen részt a Szentegyházi „filinapokon” és fesztiválon. Nagy örömmel fogadtuk a meghívást, hiszen céljaink között szerepel a magyar kultúra hagyományainak ápolása, népszerűsítése határainkon innen és túl, valamint a határon túli magyarokkal a kapcsolattartás. A rendezvény célja a hagyományok ápolása mellett az, hogy megmutassa és terjessze a Kárpát-medencei magyarság népi kultúrájának értékeit. Ezen a rendezvényen 55 fővel veszünk részt. Programunkat az NCSSZI és SZMJV támogatja.